A VĂ­z

Dicsőséges őseink a Víz elemmel kapcsolatban is számtalan hagyományt ruháztak ránk, méltatlan utódokra, akik még a nyelvet sem képesek megvédeni fiatal utódainktól. A Víz az Élet egyik jelképe. Valamiképpen őseink rájöttek, hogy az élet a vizekből származott át a szárazföldekre. A mai modern elméletek csupán ráépülnek őseink elméleteire. Aki figyelve járja a világot és van egy-két agysejtje, pillanatok alatt ráébredhet a világot meghatározó legfontosabb tényezőkre. Az teljesen más kérdés, hogy a kifejlődő és kezdetleges kapitalista világ miért gyalázza az ősöket, miért tekinti őket primitív őslényeknek, miért nem ismerik el a legfontosabb történeti tényeket sem. Ez a klasszikus történelemhamisítás, amit a Nyugat tudománya ma is nagy hévvel művel. Minden sejtünk ugyanis őseinktől származik, aki 70.000 éve már szőttek és fontak, finom ruhákban jártak. Legalábbis egy részük.

Víz szavunk grandiozitása hasonló Ház szavunkhoz, amely szintén rendkívül fontos és gazdag a magyar nyelvben, mindkét szó döntő bizonyítékokat ad a magyar nyelv legősibb mivoltára. A Víz szó eredetét nem ismerem pontosan. Talán Vi-Du, a Fényes-Nap helye lehet az eredeti összetétel. Vagy más forma, mert a név nagyon gazdag elterjedésű.

Azt már nem tanítják, hogy a Víz szó indoeurópai eredetű, mert sok finnugor nyelvben is szerepel. Ezért a közös eredetet hirdetik a legjobb nyelvészek, ráadásul egyesek már az indoeurópai és finnugor nyelveket egyetlen nyelvcsaládba tömörítik. Az eljárás helyes, de azt hozzá kell fűzni, mindkét nyelvcsalád a magyar nyelvből, nyelvekből származik. A Víz szó formai rokonsága meglehetősen gazdag.

Fontos a Bíz szó, ami a vízzel való bizonyítással kapcsolatos. A Bizony és Bizony-Íték a vízítéletek szava. Bizánc a Bizantium név alapján a Víz-Öntő fogalom származéka. De a Víz-Öntő csillagképről elnevezni várost nem fér bele a görög észjárásba. Bizánc nevét Pap Gábor fejtette meg.

A Baden, a Bath és rokonaik mind a Víz származékai. Bath régi angol, vagyis kelta és római város, ahol gyönyörű fürdő épült, ezt viseli a város neve ma is. A germán nyelvek teljesen magyar eredetűeknek látszanak, szókincsük alapján.

A Fűzfa valójában Vízfa. A folyók, tavak, vizek mentén gyakori, amit őseink is észre vettek, innen ered a magyar név.

A Fish, Fisch ugyan Hal, de valójában Víz a jelentése. A Hal vízi állat, a halászok a vízből szedik ki, hogy megegyék az emberek, a név tehát kétségtelenül magyar eredetű. A Fésű is lehet a Víz rokona. Ugyanis a hal gerincoszlopának dorzális része kitűnő fésűt formáz, ha a csigolyanyúlványokat lecsiszoljuk, hogy ne szúrjanak. Igaz, a hun Pa-Su jelentése Fésű, tehát a Fej-Kéz (Pa – Fej, Su – Kéz) is lehetne a Fésű szó kezdete.

A Vöd-Ör helyesen a Víz Őre, amiben van a víz. Mivel az Őr szó csak a magyar nyelvben létezik, nem lehet elragadni tőlünk ezt a szót sem. A Vid-Ra jelentése Víz-Ember, vagy esetleg Vízi-Lény, a Ra teljes bizonyossággal igazolja magyar eredetét, meg még nagyon sok más szóét is, amiben jelen van ez a fontos magyar alapszó.

A gót Vato, az ónémet Wazar, a szláv Voda Víz, a finn Vesi – Víz, Vuo – Folyó. A gót Vego – Folyó. Még sok változatot lehet találni, de a magyar jelentéshez nem lehet közel férkőzni, indoeurópai szemlélettel.

Vezér nem más, mint Ozirisz, aki Egyiptom, az Égi Pitom, vagyis az Égi Folyó országának egyik legfőbb megalapítója. Vezér a Níl istene is, vagyis Víz isten. Aki nem látja a Vez és Víz elemek rokonságát, az ne olvassa írásaimat. A Vez-Ér a Víz-Ér közvetlen társa. Mivel a névben a Vez szó sok más szó alapját adja, kétségtelen magyar eredete. A Vezír ezért nem lehet török eredetű, mivel a török nyelvek maximum 1.800 évesek lehetnek, még az ujgur sem régebbi 2.200 évesnél. A magyar nyelv meg legalább 100.000 éves.

A Vezet, Vezérlő, törzsek Vezérei, a Vész, a Vesz, a Veszt, mint az angol West, mind a magyar Víz és rokonai származéka. A Víz magyar szó sokkal gazdagabb, mint az itt bemutatott néhány tény.

„A” szavunk elsősorban Isten, azután Víz jelentésű. Az „A” szóról az indoeurópai nyelvészek azt írják, hogy preindoeurópai eredetű, ismerik Víz jelentését is, pl. Svájcban, Dániában. A szumer nyelvben is az „A” lehet Víz. A magyar nyelvben az „A” tömeges megjelenésű, de még csak néhány bátor magyar nyelvkutatónál lehetett látni helyes megfejtést. Ilyen az Apad szó, amiben az A Víz, a Pad a Padozat. Az A-Pad tehát azt jelenti, hogy az A/Víz a Padhoz, a meder aljához közelít, tehát Apad, csökken a víz. Egyéb megfelelők tömegesen találhatók szavaink között.

Az „A” szónak változata az Atel, vagy Atil, ami Atel-Kuzu nevünkben is felismerhető. Az Atel/Atil a Víz – „A”, és Élet, Csillogás –„Tel, Til” szóelemek ötvözete. A Volga és a Don, meg más nagy folyók is viselték ezt a nevet, valamint Atilla, Etele neve is innen értelmezhető. A különböző török, mongol és keleti nyelvekből nem eredeztethető az Atil, Etil folyónév, hanem kizárólag a magyar nyelvből, ugyanis a név elemei nem érthetőek más nyelvből. Nagy kár, hogy kutatóink nem értik a magyar nyelvet, és folyamatosan alávetik magukat a magyarnál sokkal fiatalabb nyelveknek.

Nagyon úgy tűnik, hogy az „A” Víz szóból származik a Ja és Jó, valamint az Ak is.

A Jó szó nagyon fontos jelentése Víz. Tömegesen fordul elő egész Eurázsiában, sokszor Ja az alakja. Hangtani rokonuk a Jo, a Ho, a Ko, talán a Kai is. A japán Kuro-Shio jelentése Fekete-Víz, vagyis a Sió Vizet és Folyót jelent Japánban is, mint nálunk. A Jó változatai is igen elterjedtek, máshol már sok megfelelőjét összegyűjtöttem. Maga a Sió is Si-Jó lehetett eredetileg, ami Nap-Víz, Meleg-Víz jelentést tartalmazhatott. A Kuro-Shio japán névben a Kuro – Fekete valójában Meleg fogalmat jelent, mivel a hatalmas áramlás valóban meleg tengeráramlás.

A Berek-Jo – Berettyó, He-Jo (Hejő), Sa-Jó (Sajó), Si-Jó (Sió) példák mutatják a Jó folyó jelentését. A Belaja szóban a Bela-Ja, Fehér-Folyó jelentést tapasztalhatjuk. Végig Eurázsiában a Jó víznév rengeteg helyen előfordul. A Jó hely valóban összefügg a Víz jelentéssel, mivel az élethez feltétlenül szükséges a víz.

A Folyó magyar név valójában Fő-Jó értelmű. A Pa-Jo, vagyis Fő-Jó forma az ókorban is élt, Hérodotosz Haxampaiosz folyóneve valójában Égszem Pa-Jo volt eredetileg. A Folyó névben azonban Ly betűt használunk, nem pedig J betűt, aminek oka lehet a tudatlanság is. De a latin Fluidum a Folyadék magyar szó romlása. Ha a két szót egymás mellé tesszük, teljesen világos, hogy a Folyad a Fluid eredeti szava, csak a latin előre löki a mássalhangzót a szavaiban. Ez a Folyad rokona a Folyó szónak (Fő-Jó, Fo-Jó), amiből ered a latin összes megfelelő, mint a Fluidum is. A Fúl magyar ige is a Folyó névből ered. Mivel a magyar Fo-Lyó összetétel, pontosan érthető a két elem jelentése, teljesen kizárt, hogy ne a magyar szó legyen a latin szó eredete.

Don, Den, valamint Ton, Ten eredetileg Isten neve. Az elemek nevei mögött gyakran Isten fogalmát találhatjuk a magyar nyelvben. Ezért aztán az Úr neve lehet Don is, lásd spanyol rokonainkat, ahova a rézbányászok után Katar király, majd Facsal király is behatolt, aki megsemmisítette az arab seregeket 948 körül. Ezért Facsalt ki akarják törölni egyes erők a magyar történelemből, de nem fog nekik sikerülni. Fa-Csal a Fa Fénye nagyjából, tehát a Tejút nevét viseli nevében. A Fa egyik jelentése a Tejút, vagyis a Világfa.

A Ton rövidülése a Tó, az utolsó hangzó lekopásával hosszabb lesz a magánhangzó. A Ton végződésű nevek közül a Kapu-Ton, az El-Ton, a Fer-Ton és a Bala-Ton említhető meg. A Don név természetesen ősmagyar eredetű. A Haja-Don olyan lány, akinek a Haja-Folyó, mivel még nem ment férjhez. A Tulajdon szintén magyar név, a Celadon viszont már inkább kelta, akik közeli testvéreink. A mai kelták nagy tudati elnyomásban élnek.

A Don folyĂł neve tehĂĄt magyar eredetĹą, a Ten vĂĄltozata. A Don-A-Per (Dnyeper), a Don-Iszter (Dnyeszter) nevek magyar eredetĹąek. A folyĂłk isteni rangja szĂĄmtalan magyar nĂŠvben lĂĄthatĂł.

Dentu-Moger nevünkben a Dentu név jelentése valójában Don Kettő. Ezt a nevet régebbi kutatóink teljesen félreértelmezték, esetleg Den-Tő, vagyis Don Tő értelmet olvastak ki belőle. A Tő szónak a torkolatra való alkalmazása helytelen, mert a Tő lehetne az eredet is, vagyis a forrás helye. De mivel a Don forrásvidéke nem illett az elképzelésekbe, ezért a Don torkolatához társították a Tő nevet. Holott a Dontu, Dentu pontos jelentéssel bír. A Don és Den valójában Isten, vagyis Ten neve, sokszor Folyót jelent a név, a Tu pedig Ország, Táj, továbbá sokszor Kettő. Den-Tu ezért Folyó-Kettő jelentésű, ami Mezopotámia és Közép-Ázsia területeire jellemző, de a Duna-Tisza-köze sincs távol a Két Folyó Közének jelentésétől.

Ipolyi Arnold folyónak értelmezi a Tanais, Don, Ten, Tin neveinket is, holott azok egyrészt folyónevek, tehát helyes Ipolyi meglátása, másrészt azonban istennevek. Különösen a Ten és Tin, a Tana viszont egyik ősünk neve. A Tana-tótól Tanaisig terjedő határ a magyarok területe. Sokaknak nehéz ezt elhinni az ellenséges agymosás miatt, pedig ez az igazság.

A Don folyĂł jelentĂŠse skĂłt rokonainknĂĄl is ismert, van is Don nevĹą folyĂłjuk.

A Ton rövidülése Tó, ami elhárítja az ellenség támadását, akik el akarják ragadozni ezt a szavunkat is. A Ton (Tó) nagyon gyakori a magyar nyelvben. Több ókori tónév is jelzi a névadók magyar nyelvűségét, valamint azt is, hogy merre jártak őseink, hol hagytak nyomokat a földrajzi névanyagban.

Grandiózus kiterjedésű a Va és Ve szavunk is, amelyeket Vé képzőnek mondanak a tankönyvek. Valódi jelentésük azonban „Kisebb Isten”, a Világ Teremtőjéhez, Tenhez nem mérhető, de azért fontos helyek istenei. Maga a Van szó, ami Isten egyik megjelenését mutatja be jelentésével, a Va-Na, vagyis Isten-Háza fogalomból ered.

A Va nem csupán folyónevekben fordul elő, hanem más nevekben is. A Zagy-Va folyónévben a Zagy a folyó vizének hordalékos mivoltát nevezi meg, a Va a Víz, és egyben a Zagyva folyó kisebb istenének a neve. A folyónevek kutatása felrajzolja a Va, és Ve, elterjedési övezetét. Lappföld, Oroszország, Ural keleti része, lásd Szoszva, Észtország, Lívföld, de Lettország többi része nem, Lengyelország, Csehország, régi Magyarország, Macedónia, Bulgária, Szerbia, Bosznia, Horvátország, Japán és Polinézia. Bizonyára még más helyekről is előkerülhet a Va Víz jelentése. A szláv területek Va nevei bizonyítják a szlávok magyar eredetét, valamint a szkytha magyarok elterjedését.

Ha egy nĂŠv egyik elemĂŠt mĂĄr pontosan ĂŠrtjĂźk, akkor kĂśnnyebben meghatĂĄrozhatjuk a nĂŠv tĂśbbi elemĂŠt. A Rony-Va, Szin-Va, DrĂĄ-Va, SzĂĄ-va, Mora-Va ĂŠs rengeteg egyĂŠb rokona segĂ­t feltĂĄrni az igazsĂĄgot a magyar nyelvvel kapcsolatban.

Az Edeles helynĂŠvnek VĂ­zkĂśz jelentĂŠst tulajdonĂ­tanak.

A finnek saját Suomi és Fenni neve a finn Suoma és ógermán Fen értelménél fogva Víz, Mocsár jelentésű. A finnek nem adnak maguknak ógermán nevet, a Suomi inkább Szu-Omi, vagyis a Víz (Szu) Helye (Omi), a Fenni meg a magyar, vagyis szkytha Fenni szóval azonos, ami ismét a Fény nevet tartalmazza, valamint az Északot, vagyis ami fenn van. Tacitus Fennus neve ezt tökéletesen alátámasztja.

Ipolyi hozza a super tulbou kifejezést, ami Nagyon Túlbő lehet. A ritu paganismo transnataverunt kifejezésből a ritu paganismo vallási tényre használt kifejezés. Továbbá a tubul ismeretlen eszközzel átkelő. Ez a tubul a tóbul régies alakja is lehetne, ha magyar nyelv alapján nézzük a szavakat.

A Kuzu szó mindig vízzel kapcsolatos, és sok példát is láthatunk az állítás igazolására. Úgy vélem, ez is teljes félreértése a magyar nyelvnek. A Ku-Zu pontos jelentése Száj – Ku, Zu – Tudás, tehát a Száj-Tudása, vagyis értjük a másik ember beszédét. Megfelel a mai Köz szó a Kuzunak, aminek a Közöl formája pontosan jelzi az eredeti értelmet. Mivel két ember egymás közt teret képez, amikor közöl valamit, ezért a Köz természetesen valami közötti területet is jelent. Nagyon gyakorta a két folyó közti terület neve is Kuzu és belőle a Köz. Rábaköz, Muraköz, Bodrogköz, Szigetköz és egyéb nevek bizonyítják a tényt. De a Község és a Közösség is ebbe a Közegbe tartozik.

Kút szavunk a Ku-Ta – Száj-Táj összetételből származik. A Száj fogalmában a nyílás, kapu, átjáró, üresség a falban és hasonló fogalmak is benne foglaltatnak. Így a Kút nem csupán vizet tartalmazó hely, hanem az Alvilágba levezető nyílás is lehet. Kuta városa mellett valóban volt egy Alvilágba vivő lejáró, ezért a Kuta melletti nyílást meséinkben előforduló alvilági lejáratok közé soroltam be.

A sziklából fakasztott forrásokról is sokat tud a néphagyomány. A tündérek által épített kis kaláni fürdő forrásánál a tündér lova patkójának nyoma ma is látható. Más forrás a megölt sárkány nyomában, vagy fekhelyén ered, mint a Sárkánytörés forrás. Tornán minden forrást a sárkány okádja ki.

A vízelem tiszteletét lehet látni egyes víztüneményekben. A Legfőbb Lény nyilatkozatát vélték kiolvasni a vízből. A Jós szó Jó alapja valóban Jó jelentésű, valamint Víz jelentésű. Ebből is következik, hogy a víz, mint jóslási elem, rendkívüli fontosságú volt őseink életében.

A vízzel való ítélkezések, mint a vízítélet, szorosan összefügg a szavárdok hagyományaival. Közel-Keleten talán ma is létezik a Kádi fogalma, ami a magyar Kád – Víz Háza, fogalmából származik. A Kád a Ház szócsoportunk egyik tagja.

A dagadó és apadó források különös jós tulajdonság hitet gerjesztettek. A dodonai forrás déltájban elapadt, a víz zúgásából jósoltak a papnők. Germán jósnők is jósoltak a víz zúgásából. A Dagadó forrásnak nevezett Kalugyer falu melletti forrásból magyarok jósoltak. Érdekes hagyomány a szörényi sz. kútról, hogy valahányszor egy magyar király meghal, vagy baj éri, a kút vize vérré válik.

A víz ereje természetfeletti, új életet létrehozó is lehet. Az Élet Vize fogalom olyan régi, hogy nem ismerhetjük eredetét. Már Ízisz magyar istennő Égi Pitomban a tizennégy részre szabdalt Vezért az Élet Vizével forrasztja össze, valamikor Egyiptom keletkezésének az elején. Vezér feltámad, s nemzi Hort, majd később felmegy az égbe, ahol Vezér csillagképként látható ma is. Az Élet Vize sok más történetben is szerepel.

A Medve nyom, Szarvas törés, Farkas nyom nevezetű források vize is különleges, aki iszik belőle, átváltozhat. Még a Bárány, az Őz és más állatok is lehetnek források névadói. Vízi szellemek, vízi tündérek laktak egyes vizekben. Sellők, Örvények, a Fúlasztók, a Vízi Csikó, a Forrás Őrszellemei laktak egyes helyeken. Kútforrásokból is buzgott elő víz. Vízbeni Fürdés, Mosás, Tisztulás a test és a lélek megtisztulásának módja volt. Indiában a Gangeszben rituális fürdés van ma is. Csak a magyar fürdés sokkal régebbi, mint az indiai. Szent János is vízzel keresztelt a Jordán folyóban.

Fertő szavunk a Fürdő változata. Még a 18. században is Ferton volt a Fertő-tó neve. Nu-Feretu isten neve Nő-Feredő jelentésű, vagyis az egyiptomi istennő neve magyar nyelvű. A japán fürdő is o-furo, vagyis rokonságban van a magyar névvel. Egyiptomi házak kertjeiben kis tavak voltak, a nők abban hűsöltek a nagy melegben.

A Víz sok neve Istent jelent, mint az „A” név is. Aki ezt tudta, ezért keresztelt vízzel.

Egyik mesénkben a Víz a Föld és Tűz nővére. Amikor a hős, a Föld és Tűz által a Vízhez küldetik, amidőn a vízhez tér, egy hatalmas tavat lát, amibe minden folyó befolyik és belőle kifolyik. A Víz önmaga Kékszínű Hölgyalak formájában emelkedik ki minden vizek tavából. A hőst a mesében a Víz a negyedik testvérhez, a Légtestvérhez utasítja tovább.

A Négy Folyó eszménye tőlünk került a Bibliába. Amikor a magyarság összeszorult a Kárpát-medencében, ide is magával hozta az ország jelvényében, vagyis címerében is látható négy folyó eszmeiségét. A Négy Folyó a Világ négy világtáját jelöli.

Azt is szĂĄmĂ­tĂĄsba kell venni, hogy az eszme valahol a jĂŠgkor mĂŠlyĂŠn keletkezett. EzĂŠrt a NĂŠgy FolyĂł eszmĂŠnye minden olyan terĂźletre ĂŠrvĂŠnyes, ahol jellegzetesen nĂŠgy folyĂłt talĂĄlunk.

A Csalló-köz eredetileg négy folyóág térsége volt. A Körös-vidék szintén négy folyó területe, a Körös továbbá a Nap neve. A Kárpát-medence négy nagy folyója a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Mellesleg a folyónevek is azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében ősidők óta magyar nyelvű népesség élt. A feliratok szerint legalább 34.000 év óta.

A Biblia Négy Folyó eszményének lehetséges megfelelői: a Tigris és Eufrátesz, persze magyar neveiken, Barana, Buranuna és Igidinna, Idiginna, azután a Níl, a Nyílás folyója, vagyis a Tejút, és az első a Duna. A történelmi korok változnak, az első folyó később esetleg az Amu-darja is lehetett. Az a négy folyó, amelyik az Örmény-felföldről ered, nem felel meg a Föld négy nagy folyó eszmeiségének.

Vízneveink száma igen nagy. Nagyon fontos a Csa, a Cso, a Csu, a szumer Szu – Víz tükrözése az Úsz ige. Ezek a fontos szavak Thaiföldig, Mexikóig, Tibetig, Szibériáig viszik a magyar nyelvet (Lásd Cso szavunk vizsgálata).

Ügy szavunk is jelent vizet és istent, az Ügyelő a Legfelsőbb Úr. Ő a Világügyelő, aki a vizek folyására is ügyel. A szumer Ig rokona, meg az Id rokona, lásd Idig/Igid. De Somogy neve is a Szem-Ügy mai, alig érthető formája.

NedĹą ĂŠs Nedv szavaink a NĂŠk itala lehetett, a Nedv esetleg a MĂŠz szĂłval is kapcsolatban van.

Nektár szavunk magyar eredetű, mivel a Nék által Tárolt ital neve. Ez az ital pedig a Tej, ami valóban isteni ital (anyatej), ami minden fertőzéstől megvéd.

A Pocséta a Poszeidon őse lehet. Ér szavunk is egészen elképesztő jelentéstartománnyal rendelkezik. Az Ér-mellék névtől az Ércig, az Erekig, az Eredetig és még sok más szóig fellelhető nyelvünkben és az utódaink nyelveiben.

MĂŠg sok vĂ­z jelentĂŠsĹą szavunk van.